Lukács evangyélioma 17.fejezet.-2021.08.19.

GYORGY
2021. augusztus 19., csutörtök 05:23
0 Hozzászólás
Igék

Lukács evangyélioma 17.fejezet. Botránkozások; megbocsátás; hit; cselekedetek. Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson. Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki. És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket! Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek. Kicsoda pedig ti közületek az, aki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz? Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te? Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, amit néki parancsolt? Nem gondolom. Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük. Tíz bélpoklos meggyógyítása. És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által. És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának: És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának. Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval; És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala. Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van? Nem találkoztak akik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen? És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott. Isten országának eljövetele. Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van. Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok. És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek: Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján. De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől. És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, amelyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte. Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek; De amely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett: Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik. Az nap, aki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és aki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra. Emlékezzetek Lót feleségére! Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt. Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: ahol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.

0 megtekintés
Címkék: evangélium, biblia
Megosztás

Mai ige(biblia)-2021.08.19.

GYORGY
2021. augusztus 19., csutörtök 05:22
0 Hozzászólás
Igék

Zsoltárok könyve 119. fejezet. Isten igéjének dicsősége. (Arany ábécének is neveztetik, mivel a héberben versei nyolczanként egyforma betűvel kezdődnek ábécérendben) Boldogok, akiknek útjok feddhetetlen, akik az Úr törvényében járnak. Boldogok, akik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt. És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak. Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük. Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére! Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra! Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem! Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól! Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre. Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét. Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban. A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el. Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet. Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát. Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat. Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt. Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, akik elhajolnak parancsolataidtól. Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat! Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik. A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim. Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te ígéreted szerint. Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre! Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról! Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint! A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem! Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem. Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni! A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet! Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig. Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből. Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban. Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre. Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet. Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, aki fél téged. Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amitől félek; hiszen jók a te ítéleteid. Ímé, kívánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által. És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, amint megigérted, Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben! És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet! És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké. És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem. És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. És gyönyörködöm a te parancsolataidban, amelyeket szeretek. És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, amelyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről. Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, amelyhez nékem reménységet adtál! Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem. A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől. Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom. Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, akik elhagyták a te törvényedet. Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában. Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet. Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem. Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása. Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te ígéreted szerint! Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom. Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat. Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem. Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért. Társok vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és akik határozataidat megtartják. A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre! Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint. Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak. Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra. Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre. A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat. Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm. Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet. A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat. Akik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem. Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem. Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvigasztalódjam a te szolgádnak tett ígéreted szerint. Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm. Szégyenüljenek meg a kevélyek, akik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom. Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat! Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek. Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem. A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem? Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem. Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett? Vermet ástak nékem a kevélyek, akik nem a te törvényed szerint élnek. Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem! Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat. A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait. Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az. A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, ami van, te néked szolgál. Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem. Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek. Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa. Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem. Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak! A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit. Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint. Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre. Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem. Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem. A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok. Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig. Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem. Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem. Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait. Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben. Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen. Megtapodod mindazokat, akik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság. Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat. Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől. Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak! Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem. Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után. Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem! Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat! Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet. Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat. Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm. Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat. A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket. Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat. Tekints reám és könyörülj rajtam, amiképen szoktál a te nevednek kedvelőin. Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam! Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat! A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre! Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, akik nem tartják meg a te törvényedet. Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos. A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben. Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim. Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem. A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz. Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem. A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek! Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet. Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat. Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem. Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam. Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint! Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, akik a te törvényedtől messze távoztak. Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság. Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted. Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el! Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem! Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel. Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem. Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól. Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják. Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem! A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló. A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem. Gyönyörködöm a te beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált. A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem. Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért. A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk. Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem. Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem. Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted. Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint. Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem! Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre. Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz. Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam! Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem. Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam! Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

0 megtekintés
Címkék: igehírdetés, biblia
Megosztás

Lukács evangyélioma 16.fejezet.-2021.08.18.

GYORGY
2021. augusztus 18., szerda 05:09
0 Hozzászólás
Igék

Lukács evangyélioma 16.fejezet. Példázat a hamis sáfárról. Monda pedig az ő tanítványainak is: Vala egy gazdag ember, kinek vala egy sáfára; és az bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja. Hívá azért azt, és monda néki: Mit hallok felőled? Adj számot a te sáfárságodról; mert nem lehetsz tovább sáfár. Monda pedig magában a sáfár: Mit míveljek, mivelhogy az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek! Tudom mit tegyek, hogy mikor a sáfárságtól megfosztatom, befogadjanak engem házaikba. És magához hivatván az ő urának minden egyes adósát, monda az elsőnek: Mennyivel tartozol az én uramnak? Az pedig monda: Száz bátus olajjal. És monda néki: Vedd a te írásodat, és leülvén, hamar írj ötvent. Azután monda másnak: Te pedig mennyivel tartozol? Az pedig monda: Száz kórus búzával. És monda annak: Vedd a te írásodat, és írj nyolczvanat. És dícséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében. Én is mondom néktek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba. Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset? És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek, ami a tiétek? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt. És monda nékik: Ti vagytok, akik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert ami az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos. A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának: az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba. Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni. Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, paráználkodik. A gazdagról és Lázárról. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit. Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek! Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.

0 megtekintés
Címkék: evangélium, biblia
Megosztás

Mai ige(biblia)-2021.08.18.

GYORGY
2021. augusztus 18., szerda 05:05
0 Hozzászólás
Igék

Zsoltárok könyve 118. fejezet. Az igazak diadalöröme. Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme! Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme! Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr. Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember? Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre. Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni. Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni. Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztém őket. Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem. Erősségem és énekem az Úr, és ő lőn nékem szabadulásul. Vígasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett! Az Úrnak jobbkeze felmagasztaltatott; az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett! Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit! Keményen megostorozott engem az Úr; de nem adott át engem a halálnak. Nyissátok meg nékem az igazságnak kapuit, hogy bemenjek azokon és dicsérjem az Urat! Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon. Magasztallak téged, hogy meghallgattál, és szabadításomul lettél! A kő amelyet az építők megvetettek, szegeletkővé lett! Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt! Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen! Oh Uram, segíts most; oh Uram, adj most jó előmenetelt! Áldott, aki jő az Úrnak nevében; áldunk titeket, akik az Úr házából valók vagytok! Isten az Úr és ő világosított meg minket. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához. Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme!

0 megtekintés
Címkék: igehírdetés, biblia
Megosztás

Lukács evangyélioma 15.fejezet.-2021.08.17.

GYORGY
2021. augusztus 17., kedd 05:25
0 Hozzászólás
Igék

Lukács evangyélioma 15.fejezet. Példázat az elveszett juhról, drakhmáról, és a tékozló fiúról. Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt. És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik. Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván: Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén. És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala. Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre. Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja? És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala! Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén. Monda pedig: Egy embernek vala két fia; És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont. Nem sok nap múlva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt. Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni. Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni. És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki. Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg! Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy! És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt. És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam! Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira! És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk. Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni. Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot. És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az? Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza. Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt. Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak. Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot. Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.

0 megtekintés
Címkék: evangélium, biblia
Megosztás

Mai ige(biblia)-2021.08.17.

GYORGY
2021. augusztus 17., kedd 05:23
0 Hozzászólás
Igék

Zsoltárok könyve 117. fejezet. Isten dicséretére való felhívás. Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják őt mind a népek! Mert nagy az ő kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!

0 megtekintés
Címkék: igehírdetés, biblia
Megosztás
Előző oldal
Következő oldal