ELK*RTUK- Mitől fél az ellenzék?

Nagy bajban lehet az ellenzék, ha már az irányításuk alatt álló mozikba nem merik vetíteni az ELK*RTUK című dokumentum jellegű politikai krimi filmet. Azt mondják, hogy érdektelenség miatt. Persze erre a baloldali internetes újságok maguk cáfoltak rá. Gyakorlatilag csak az ellenzékhez köthető tulajdonosai vannak a moziknak. A mozik látogatottsága jelentősen csökken évről évre, ezzel együtt a bevételük is. Ezért is érthetetlen politikai okokból megpóbálni blokkolni a filmet. Ezzel a hozzáállással megnövelték az érdeklődést a film iránt. Budapesten és a vidéki városokban is óriási az érdeklődés. A Multiplex mozik tulajdonosai a saját pénzük ellen dolgoznak, ami a mai világban nagyon nagy ostobaság. Megbuktatni nem tudják, mert azért vannak akik nem dolgoznak maguk ellen és levettik. Látatlanban azt mondja az ellenzék, hogy ez egy sz*r. De ha ez sz*r, akkor mitől tartanak?

Apostolok cselekedetei 14.fejezet.-2021.09.30.

Apostolok cselekedetei 14.fejezet. Pál működése és élményei Ikóniumban, Listrában, Derbében; visszatérése Anthiókiába. Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé. Akik azonban a zsidók közül nem hivének, felindíták és megharagíták a pogányoknak lelkét az atyafiak ellen. Azért sok időt töltöttek ott, bátran prédikálva az Úrban, ki bizonyságot tesz vala az ő kegyelmének beszéde mellett, és adja vala, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezeik által. De a városnak sokasága meghasonlék; és némelyek a zsidók mellett, mások pedig az apostolok mellett valának. És mikor a pogányok és zsidók az ő főembereikkel egybe támadást indítának, hogy bosszúsággal illessék és megkövezzék őket, Ők megtudták, és elfutának Likaóniának városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba, És ott prédikálják vala az evangyéliomot. És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt. Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul, Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt. A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban! És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő. Jupiter papja pedig, akinek temploma az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala. Mikor azonban ezt meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván És ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat: Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket. És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék. Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt. De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe. És miután hirdették az evangyéliomot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába. Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk. Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bőjtölésekkel egybe, ajánlák őket az Úrnak, kiben hittek vala. És Pisidián általmenvén, menének Pamfiliába. És miután Pergában hirdették az ígét, lemenének Attáliába; És onnét elhajózának Antiókhiába, ahonnét az Isten kegyelmére bízták volt őket arra a munkára, melyet elvégeztek. Mikor pedig megérkeztek és a gyülekezetet egybehívták, elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ő velök, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre. Ott aztán nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal.

Mai ige(biblia)-2021.09.30.

Példabeszédek 11. fejezet. A kegyes ember szerencséje, a gonosznak szerencsétlensége. Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki. Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van. Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja. Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen. Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek. Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba. Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van. Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol. Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot. Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van. Teljességgel megrontatik, aki kezes lesz idegenért; aki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz. A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot. Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat. Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos. Aki őszinte az igazságban, az életére -, aki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt. Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, akik az ő útjokban tökéletesek. Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul. Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, akinek nincs okossága. Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. Van olyan, aki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és aki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. A mással jóltevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is üdül. Aki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, aki eladja, áldás van. Aki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: aki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. Aki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak. Aki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! Aki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; aki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.

Apostolok cselekedetei 13.fejezet.-2021.09.29.

Apostolok cselekedetei 13.fejezet. Pál első térítői útja. Cziprusban prédikálja az evangyéliomot. Valának pedig Antiókhiában az ott levő gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus. Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bőjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, amelyre én őket elhívtam. Akkor, miután bőjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták őket. Ők annakokáért, miután kibocsáttattak a Szent Lélektől, lemenének Szeleucziába; és onnét elevezének Cziprusba. És mikor Salamisba jutottak, hirdeték az Isten beszédét a zsidóknak zsinagógáiban: és János is velük vala, mint segítőtárs. És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngős hamispróféta zsidóval, kinek neve vala Barjézus; Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét. Elimás, az ördöngős azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani? Most azért ímé az Úrnak keze van ellened, és vak leszel és nem látod a napot egy ideig. És azonnal homály és sötétség szálla reá; és kerengve keres vala vezetőket. Akkor a tiszttartó, mikor látta a történt dolgot, hűn, elálmélkodván az Úrnak tudományán. Pál a pisidiai Antiókhiában prédikál. Elhajózván pedig Páfusból Pál és kisérői, Pergába, Pámfiliának városába menének. János azonban elválván tőlük, megtére Jeruzsálembe. Ők pedig Pergából tovább menve, eljutának Antiókhiába, Pisidiának városába, és bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leülének. És a törvénynek és a prófétáknak felolvasása után küldének a zsinagógának előljárói ő hozzájok, mondván: Atyánkfiai, férfiak, ha van valami intőbeszédetek a néphez, szóljatok. Pál azért felkelvén és kezével intvén, monda: Izráelnek férfiai, és ti, kik félitek az Istent, halljátok meg. Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta a mi atyáinkat, és e népet fölemelte, mikor Égyiptomnak földében jövevények valának, és onnét kihozá őket hatalmas karja által. És közel negyven esztendőnek idejéig tűrte az ő erkölcsöket a pusztában. És minekutána eltörölt hét népet a Kanaán földén, azoknak földöket sorsvetés által elosztá nékik. És azután mintegy négyszázötven esztendeig adott birákat mind Sámuel prófétáig; Annakutána pedig királyt kérének maguknak, és adá nékik az Isten Sault, a Kis fiát, a Benjamin nemzetségéből való férfiút negyven esztendeig. És mikor őt elveté, támasztá nékik Dávidot királyul; kiről bizonyságot is tőn és monda: Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, ki minden akaratomat véghez viszi. Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust; Minekutána előbb János az ő eljövetele előtt a megtérésnek keresztségét prédikálta Izráel egész népének. És mikor be akará végezni János az ő tisztét, monda: Kinek gondoltok engem? Nem én vagyok az, hanem ímé én utánam jő, kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját. Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai, és kik ti köztetek félik az Istent, ez idvességnek beszéde néktek küldetett. Mert akik lakoznak Jeruzsálemben és azoknak fejei, mivelhogy őt fel nem ismerék, a prófétáknak szavait is, melyeket minden szombaton felolvasnak, ítéletükkel betöltötték. És bár semmi halálra való okot nem találtak, kérék Pilátustól, hogy ölettessék meg. És mikor mindazokat elvégezték, amik ő felőle megirattak, a fáról levéve sírba helyhezteték. De az Isten feltámasztá őt halottaiból: És ő megjelent több napon át azoknak, kik együtt jöttek fel ő vele Galileából Jeruzsálembe, kik néki bizonyságai a nép előtt. És mi hirdetjük néktek az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten betöltötte nékünk, az ő fiaiknak feltámasztván Jézust: Mint a második zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy te; ma nemzettelek én téged. Hogy pedig feltámasztotta őt halottaiból, úgy hogy nem is fog többé az enyészetbe visszatérni, azt így mondotta: Néktek adom a Dávid biztos szent javait. Azért mondja másutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothadást lásson. Mert Dávid, minekutána a saját idejében szolgált az Isten akaratának, elaludt, és helyhezteték az ő atyáihoz, és rothadást látott. De akit Isten feltámasztott, az nem látott rothadást. Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata: És mindenekből, amikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, aki hisz, megigazul. Meglássátok azért, hogy rajtatok ne essék, amit a próféták megmondottak: Lássátok meg, ti megvetők, és csodálkozzatok és semmisüljetek meg; mert én oly dolgot cselekszem a ti időtökben, oly dolgot, melyet nem hinnétek, ha valaki elmondaná néktek. Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérék a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják nékik ezen beszédeket. Mikor pedig eloszlott a gyülekezet, sokan a zsidók közül és az istenfélő prozelitusok közül követék Pált és Barnabást; akik szólván hozzájuk, biztaták őket, hogy maradjanak meg az Isten kegyelmében. A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűle az Isten ígéjének hallgatására, Mikor pedig látták a zsidók a sokaságot, betelének irigységgel, és ellene mondának azoknak, miket Pál mond vala, ellenkezve és káromlást szólva. Akkor Pál és Barnabás nagy bátorsággal szólva mondának: Szükséges volt, hogy először néktek hirdettessék az Isten ígéje; de mivelhogy ti megvetitek azt, és nem tartjátok méltóknak magatokat az örök életre, ímé a pogányokhoz fordulunk. Mert így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig. A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének, és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és akik csak örök életre választattak vala, hivének. Terjede pedig az Úrnak ígéje az egész tartományban. A zsidók azonban felindíták az istenfélő és tisztességbeli asszonyokat és a városnak eleit, és üldözést támasztának Pál és Barnabás ellen, és kiűzék őket határukból. Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikóniumba. A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel.

Mai ige(biblia)-2021.09.29.

Példabeszédek 10. fejezet. Az igazság áldása, a bűn átka. Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti. Szegénynyé lesz, aki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít. Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad. A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát. Aki tökéletességben jár, bátorsággal jár; aki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik. Aki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el. A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás. A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök. Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van. A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg. Aki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és aki szól gyalázatot, bolond az. A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes. Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást. Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni. Amitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; amit pedig kivánnak az igazak, meg lesz. Amint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van. Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, akik azt elküldötték. Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek. Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész. Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek. Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet. Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik. Az igaznak ajkai azt tudják, ami kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.

Apostolok cselekedetei 12.fejezet.-2021.09.28.

Apostolok cselekedetei 12.fejezet. Jakab halála. Péter kiszabadulása. Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül. Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel. És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.) Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; húsvét után akarván őt a nép elé vezettetni. Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette. Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt. És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről. És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem! És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, ami történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát. Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle. És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától. És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala. És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék: És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt. Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az. Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának. Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre. Heródes vége. Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel. Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött. Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból élelmeztetik vala. Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk. A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé. És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; és a férgektől megemésztetvén, meghala. Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala, Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.