2021. október | JÉZUS KRISZTUS MENNYEI KIRÁLYSÁGA

Mai ige(biblia)-2021.10.05.

GYORGY

2021. október 5., kedd 06:00

0 Hozzászólás

Példabeszédek 16. fejezet. Az Isten látja az emberek dolgait. Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de aki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. Útálatos az Úrnak minden, aki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája. Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő. Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király. A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, aki megőrzi az ő útát. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. Aki figyelmez az igére, jót nyer; és aki bízik az Úrban, oh mely boldog az! Aki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. Életnek kútfeje az értelem annak, aki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van; A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt. Aki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; aki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és aki uralkodik a maga indulatján, annál, aki várost vesz meg. Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Megosztás a facebookon

Apostolok cselekedetei 18.fejezet.-2021.10.04.

GYORGY

2021. október 4., hétfő 05:55

0 Hozzászólás

Apostolok cselekedetei 18.fejezet. Pál Korinthusban. Ezekután Pál Athénből eltávozván, méne Korinthusba. És mikor egy Akvila nevű, pontusi származású zsidóra talált, ki nem régen jött Itáliából, és feleségére Prisczillára (mivelhogy Klaudius megparancsolta vala, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából): hozzájuk csatlakozék. És mivelhogy azonféle míves vala, náluk marada és dolgozik vala. Mesterségökre nézve ugyanis sátorcsinálók valának. Vetekedék pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni. Mikor pedig megérkeztek Maczedóniából Silás és Timótheus, szorongatá a lélek Pált, és bizonyságot tőn a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus. Mikor pedig azok ellenszegülének és káromlásokat szólának, ruháit megrázva monda nékik: Véretek a fejetekre; én tiszta vagyok: mostantól fogva a pogányokhoz megyek. És általmenvén onnét, méne egy Justus nevű, istenfélő ember házához, kinek háza szomszédos vala a zsinagógával. Krispus pedig, a zsinagógának feje hűn az Úrban egész házanépével egybe; a Korinthusbeliek közül is sokan hallván, hisznek vala, és megkeresztelkednek vala. Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban. És ott lakozék egy esztendeig és hat hónapig, tanítva köztük az Isten ígéjét. Mikor pedig Gallió volt Akhája tiszttartója, reátámadának a zsidók egyakarattal Pálra, és vivék őt a törvényszék elébe, Mondván: Ez a törvény ellen való istentiszteletre csábítja az embereket. Mikor pedig Pál meg akará nyitni száját, monda Gallió a zsidóknak: Ha valóban valami bosszútételről, vagy gonosz cselekedetről volna szó, zsidók, igazság szerint meghallgatnálak benneteket: De ha tanításról, nevekről és a ti törvénytekről van kérdés, ti magatok lássátok; mert én ezekben bíró nem akarok lenni. És elűzé őket a törvényszék elől. A görögök pedig mindnyájan Sosthenest, a zsinagógának fejét megragadván, verik vala a törvényszék előtt; de Gallió velök semmit sem gondola. Pál Efézuson át Jeruzsálembe és Antiókhiába tér vissza. Pál pedig, miután még több napig ott marada, az atyafiaktól elbúcsúzván, Siriába hajózék, és vele együtt Prisczilla és Akvila, minekutána fejét megnyírta Kenkreában; mert fogadása vala. Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal. Mikor pedig azok kérék, hogy több ideig maradjon nálok, nem álla reá; Hanem búcsút vőn tőlük, mondván: Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja. És elhajózék Efézusból. És miután Czézáreába érkezék, felmenvén Jeruzsálembe és köszöntvén a gyülekezetet, leméne Antiókhiába. Pál harmadik térítői útjára indul. Apollós Efézusban. És miután ott bizonyos időt eltöltött, elméne, eljárván renddel Galácia tartományát és Frigiát, erősítve a tanítványokat mind. Érkezék pedig Efézusba egy Apollós nevű zsidó, alekszandriai származású, ékesenszóló férfiú, ki az írásokban tudós vala. Ez meg volt tanítva az Úrnak útára; és lélekben buzgó lévén, szólja és tanítja vala nagy szorgalmatosan az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János keresztségét tudja vala. És ez kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Prisczilla, magok mellé vevék őt, és nyilvábban kifejtették előtte az Istennek útát. Mikor pedig Akhájába akara átmenni, buzdítván őt az atyafiak, írának a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Ki mikor odajutott, sokat használa azoknak, kik hittek vala a kegyelem által: Mert hatalmasan meggyőzi vala a zsidókat nyilvánosan, bebizonyítva az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.

Megosztás a facebookon

Mai ige(biblia)-2021.10.04.

GYORGY

2021. október 4., hétfő 05:51

0 Hozzászólás

Példabeszédek 15. fejezet. Bölcseség üdvre vezet, bolondság csak kárhozatot hoz. Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki. Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme. A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; aki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes. Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság. A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes. Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki. Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, aki követi az igazságot, szereti. Gonosz dorgálás jő arra, aki útját elhagyja; aki gyűlöli a fenyítéket, meghal. A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy. A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik. Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot. Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van. Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, ahol háborúság van. Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hízlalt ökör, ahol van gyűlölség. A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást. A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett. A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját. A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár. Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek. Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó! Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát. Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek. Megháborítja az ő házát, aki követi a telhetetlenséget; aki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az. Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt. Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja. A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat. Amely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik. Aki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; aki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez. Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.

Megosztás a facebookon

Apostolok cselekedetei 17.fejezet.-2021.10.03.

GYORGY

2021. október 3., vasárnap 06:03

0 Hozzászólás

Apostolok cselekedetei 17.fejezet. Pál Thessalonikában tanít. Miután pedig általmentek Ámfipolison és Apollónián, Thessalonikába érkeztek, ahol volt a zsidóknak zsinagógájok. Pál pedig, amint szokása vala, beméne hozzájok, és három szombaton át vetekedék velök az írásokból, Megmagyarázva és kimutatva, hogy a Krisztusnak szükség volt szenvedni és feltámadni a halálból; és hogy ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek néktek. És némelyek azok közül hivének és csatlakozának Pálhoz és Siláshoz; úgyszintén az istenfélő görögök közül nagy sokaság, és az előkelő asszonyok közül nem kevesen. De a zsidók, kik nem hisznek vala, írigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén a piaczi népségből némely gonosz férfiakat, és csődületet támasztván, felháboríták a várost; és a Jáson házát megostromolván, igyekeztek őket kihozni a nép közé. Mikor pedig őket nem találák, Jásont és némely atyafiakat vonszolák a város előljárói elé, kiáltozva, hogy ezek az országháborítók itt is megjelentek; Kiket Jáson házába fogadott: pedig ezek mindnyájan a császár parancsolatai ellen cselekesznek, mivelhogy mást tartanak királynak, Jézust. Fel is indíták a sokaságot és a város előljáróit, kik hallják vala ezeket. De mikor kezességet nyertek Jáson és a többiek részéről, elbocsáták őket. Pál Béreában tanít. Az atyafiak pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába; kik mikor odamentek, elmenének a zsidóknak zsinagógájába. Ezek pedig nemesb lelkűek valának a Thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek. Sokan hivének azért ő közülök; sőt az előkelő görög asszonyok és férfiak közül is nem kevesen. Mikor azonban tudtokra esett a Thessalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek ígéjét, elmenének, és a sokaságot ott is felháboríták. De akkor mindjárt kibocsáták az atyafiak Pált, hogy utazzék a tenger felé; Silás és Timótheus azonban ott maradának. Akik pedig elkísérték Pált, elvivék őt egész Athénig; és parancsát vévén Siláshoz és Timótheushoz, hogy minél hamarább menjenek ő hozzá, elmenének. Pál Athénben tanít. Athénben pedig, mikor azokat várá Pál, lelke háborog vala ő benne, látván, hogy a város bálványokkal van tele. Vetekedik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és az istenfélő emberekkel, és a piaczon mindennap azokkal, akiket előtalált. Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik. És megragadván őt, az Areopágusra vivék, ezt mondván: Vajjon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz? Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni, mik lehetnek ezek. Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem valának foglalatosok, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában. Előállván pedig Pál az Areopágusnak közepette, monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket. Mert mikor bejárám és szemlélém a ti szentélyeiteket, találkozám egy oltárral is, melyre ez vala ráírva: Ismeretlen Istennek. A kit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek. Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik. Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent; És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait; Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem: Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk. Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség. E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek: Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból. Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak; mások pedig mondának: Majd még meghallgatunk téged e felől. És ilyen módon Pál kiméne azok közül. Némely férfiak azonban csatlakozván ő hozzá, hivének; ezek között az areopágita Dienes is, és egy Damaris nevű asszony, és mások ő velök.

Megosztás a facebookon

Mai ige(biblia)-2021.10.03.

GYORGY

2021. október 3., vasárnap 05:58

0 Hozzászólás

Példabeszédek 14. fejezet. Az emberi életbe vágó igaz bölcseség dicsérete. A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. Aki igazán jár, féli az Urat; aki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. Aki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; aki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! Nemde tévelyegnek, akik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; aki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, aki könyörül a szűkölködőn. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; ami pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Megosztás a facebookon

99. Ímé áldásul volt nékem.-2021.10.02.

GYORGY

2021. október 2., szombat 09:43

0 Hozzászólás

istentiszteletek

Megosztás a facebookon