Mai ige(biblia)-2021.04.03.

GYORGY
2021. április 3., szombat 04:27
0 Hozzászólás
Igék

Jób könyve 23. fejezet. Jób hetedik védekezése: óhajtja, bár remény nélkül, hogy vajha Isten ítélő széke elé állhatna. Felele pedig Jób, és monda: Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom. Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig. Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel. Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám. Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám! Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre! Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre. Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom. De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany. Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el. Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát. Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És amit megkiván lelke, azt meg is teszi. Bizony végbe viszi, ami felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála. Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle. Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem. Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!

0 megtekintés
Megosztás

Mai ige(biblia)-2021.04.02.

GYORGY
2021. április 2., péntek 04:39
0 Hozzászólás
Igék

Jób könyve 22. fejezet. Elifáz utolsó beszéde: egyenest durva bűnökkel vádolja Jóbot, óvja vakmerő gondolkodástól és megtérésre inti. Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda: Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos! Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz? A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled? Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod? Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted. Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret. Aki hatalmas volt, azé vala az ország, és aki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta. Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek. Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés; Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, amely elborít! Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak! És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, ami a homály mögött van? Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár. Az ősvilág ösvényét követed-é, amelyen az álnok emberek jártak; Akik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?! Akik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható? Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem. Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket: Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg! Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád. Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit! Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól. Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat: És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd. Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled. Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat. Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik. Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja. Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.

0 megtekintés
Megosztás

Mai ige(biblia)-2021.04.01.

GYORGY
2021. április 1., csutörtök 04:27
0 Hozzászólás
Igék

Jób könyve 21. fejezet. Jób hatodik védekezése: az istenteleneknek néha mégis jól van dolguk az ítéletig. Felele pedig Jób, és monda: Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett. Szenvedjetek el engem, amíg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet. Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem? Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra. Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet. Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak? Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt. Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok. Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél. Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik. Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének. Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk! Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte? Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem! Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában. Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, amelyet forgószél ragad el. Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd. Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik. Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?! Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is! Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan; Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad. Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval. Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket. Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, amelyekkel méltatlankodtok ellenem; Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora? Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, akik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é? Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul. Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért? Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él. Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, amint számtalanok mentek el előtte. Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

0 megtekintés
Megosztás
Előző oldal